A jugoszláv streetballról

A horvátországi nyaralás legjobb pontja mindig a streetball. Naplementében a tengerparton, ez az igazi koitusz. 7 körül elkezdenek gyűlni a helyi erők meg a lelkes turisták, majd hármas dobálással elkezdődik a csapatok kiválasztása. 3:3, ahogy Jugoszláviában mindig is játszották. 

Két fontos különbség van a hazai streetball-szabályokhoz képest:

1. nincs fault

2. a labdát bárki, bármikor visszateheti a gyűrűre, értsd: a védőpattanót is rögtön

E két remek szabály miatt pörgős és kemény a játék, nem lehet leállni, végig koncentrálni kell, és persze előbb 32-ig játszottunk, majd kiderült, hogy rosszul mondta, mert az 42.

A nagy baj a maszkulinitás adta önhittség, mert két lánnyal voltam egy csapatban, mindkettő rendszeresen kosarazik, úgy mennek a hátsó blokkok, ahogy azt ők csak tévében látták. Mert itt a streetball alapja az egy-egy, néhány elzárás-leválással örökre a pályán lehetne maradni. De nem lehet, mert ciki lányok ellen játszani a hotvát legényeknek. Főleg vereség után. 

Szóval ezt a szabályt kell meghonosítani itthon.

2009.08.04. 10:40 vl | Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://zsakoljteiscsorike.blog.hu/api/trackback/id/tr851287684

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása