Fontos döntést kellett hozni este, hogy milyen sorrendben nézzem végig a meccseket. Végül: CSKA vs Maccabi első félideje, Lakers vs Jazz, CSKA vs Maccabi második félideje. Az NBA-rajongásáról híres Jordán kolléga az NBA-felől elmagyarázta, miért kevésbé érdekes az Euroleague. Pedig egy Maccabi-CSKA az kivételesen jó párosítás.

A lényeg: egy meccsen dől el minden. Sajnos, tegyük kivételesen hozzá, mert a Maccabi ennél többet tud, sokkal többet. A második félidőtől kezdve csak az volt a kérdés, mekkora lesz a különbség. Ennél még az elődöntők is nagyobb küzdelmeket hoztak. Ez van, CSKA nagyon erős.

Beszélhetünk a vajkezűségről, a játékintelligenciáról, de ez tényleg egy másik játék, mint az NBA playoff. Itt a játékosok nem ugranak másfél métert, nem olyan robbanékonyak, viszont nem a rohanásra és az 1:1-re épül a játék, nem esik szét a meccs amiatt, hogy sokáig tart.

Az utóbbi évek két kiemelkedő európai klubcsapata megint összetalálkozott, még az álomdöntő szót is szívesen elsütném, de nem teszem, mert mégis Lakers-meccs van közben.

Az első félidő olyan meccset hozott, amiért az Euroliga izgalmas: szoros eredmény, kemény védekezés, jó egyéni teljesítmények. De a meccs szempontjából csak a 2. félidő számított, ott dőlt el minden.

A második félidőt nagyon erősen kezdte a CSKA Holden két trojkájával, és az elődöntő egyik legjobbja, Andersen is magához tért, aki ziccereket és hármast is vállalt. A kialakuló 6-8 pontos előnyt a CSKA magabiztosan tartotta a 3. negyed végéig.

Hihetetlen dolgok is történtek: centerben a szembesarkazásnál Batista labdával pofán vágta Van der Spiegelt, ilyet azt hiszem még And1 mixtape-en sem láttam. Nem sokkal később a torkánál fogva rántják le hátulról, így a legkevesebb idő alatt ő halhatott volna meg úja, miután egy sérülésből jött vissza.

A Maccabiban nem volt erő (kivétel Bynum), centerben felzabálta őket a Smodis-Andersen duó, a külső sorban pedig Langdon, Holden és Papaloukas is a meccsben volt, míg szerencsétlen Bynum tök egyedül küzdött.

Az oroszok trénere, Messina már a negyedik Euroleague aranyat húzza be, valamit sejt a játékról azt hiszem, nem hiába dobálták a játékosok. A CSKA-ban hat játékos dobott 10 pont felett, Langdon 21-et, míg a Maccabiban Bynum 23-t, ketten 10 felett. A második félidő elején Holden 2 triplájánál eldőlt a meccs legnagyobb sajnálatunkra.

A vége: 91:77. Az MVP az Trajan Langdon lett, az alaszkai bérgyilkos, aki nevét kegyetlen hármasairól kapta: négyet vállalt a döntőben. Langdont a San Diego baseball csapata és a Cleveland Cavaliers is draftolt, de ő úgy döntött, hogy az NBA első alaszkai játékosa akar lenni. Három éves Cavs után Európába szerződött (Olaszországba, majd Törökországba), ahol rengeteget fejlődött. 1998-ban Rudy Tomjanovich behívta az NBA-sztárokat nélkülöző válogatottjába, amelyikkel bronzérmet nyert.

(Hosszabbítás után a Siena lett a harmadik helyezett.)